Mendegél a mandarin

Egy év a világ körül

Miért éppen Mexikó?

2018. július 10. 05:27 - dddoni

Sok hely van még a bakancslistámon, de az első uticélt végülis az időintervallum szerint választottam ki. Szeptemberben ugyanis mindenképpen visszatérek egy kis időre az országba, ehhez igazodva pedig két dolog jöhetett szóba: nyári egyetem Kínában vagy beutazom Mexikót és környékét. Előbbiből első körben nem találtam szimpatikusat, utóbbiba pedig kicsit jobban belemélyedve csak egy kérdés maradt bennem: miért nem Mexikó volt eddig a bakancslistám élén?

Ahogy ülepedtek bennem a korábbi utazásaim élményei, egyre tisztább lett, hogy mit is szeretek csinálni és mit nem. Olyan utam nem volt, amit megbántam volna, de több olyan is, ami egyszer jó volt, de nem csinálnám meg még egyszer. Örülök például, hogy megmásztam a Rinjani vulkánt, de soha többet nem megyek három napos hegymászásra. Örülök, hogy voltam a borneói dzsungelben, láttam húsz centis rovarokat, mérgeskígyókat, tűzhangyákat és hárommillió denevért, de a 40 fok 100%-os páratartalommal az nem az én világom. Izland gyönyörű, sarki fényt mindenképpen látni kell egyszer, de a gejzíreket és a kopár hegyeket is meg lehet unni, elég volt belőle két alkalom. 

Ott vannak viszont azok, amiket bármikor újra megcsinálnék: búvárkodás Manta rájákkalAngor Wat vagy Csernobil. Ebből kettő elhagyatott romváros, egy pedig búvárkodás. Na pont ezekből van bőven Mexikóban, ezért is gondolom hogy nem fogok unatkozni. 

A döntésemben azóta többen is megerősítettek. Egy rigai hostelben megismert brazil srác szerint például egész Latin-Amerika legérdekesebb, legszebb és legolcsóbb országa Mexikó. És még biztonságos is, bár lehet erre nem egy brazíliai a legjobb forrás. Egy azeri srác egyenesen ódákat zengett Mexikóról, főleg mert ő sem beszél spanyolul és szerinte Mexikóban jól lehet boldogulni az angollal. Na erre kíváncsi leszek. 

A másik véglet egy amerikai srác sztorija volt, aki átruccant kocsival Tijuanaba, leparkolt a főtéren, a barátságos helyiek meghívták pár piára és másnap a parkban ébredt a kocsikulcsa és a kocsija nélkül. Tanulságos sztori, de azért ez még nem rettent el. Megpróbálok majd minél kevésbé amerikainak kinézni és próbálom elkerülni az amerikai nyaralóövezeteket. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mendegelamandarin.blog.hu/api/trackback/id/tr514024026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása