Röviden? A "nekem ez kínai" kifejezés nem véletlen. Ezek tényleg mazoisták. A részletek helyett mondok inkább pár példát.

Kínai haverom múltkor szivatott mert nem ismertem fel egy karaktert, de szerencsétlenségére készültem az ilyen esetekre. Megkértem hogy írja le azt az egyszerű szót, hogy tüsszenteni. Nem tudta. Még a közelében sem járt. A tanáraim sokszor gondolkoznak a táblára írás közben és rendszeresen elrontják. Diplomás, anyanyelvű emberek sem tudnak leírni alapvető szavakat. 

Jó, ki ír kézzel a 21. században, de az olvasás se megy nekik jobban. Múltkor Ticket to Ride-ot játszottunk és a hamis kínai játékom tábláján angolul és kínaiul is rajta vannak a városnevek. Az egy dolog hogy nem ismerik az európai városokat, de még elolvasni se tudják őket kínaiul. Ketten találgatták, hogy egyes városneveket hogy kell kiejteni és volt ami még így is mellément. Egyes történelmi helyek hagyományos feliratait még megtippelni se tudják, de Peking utcáin sétálva is futottunk már bele olyanba hogy "jéé ezt a karaktert még sose láttam" és akkor megnézi a telefonjában. Telefonon pötyögve rendszeresen azonos kiejtésű de teljesen más jelentésű szavakat küldenek el, ezzel nem kicsit összezavarva engem. 

Másik kedvencem mikor egy karakterről kérdeztem egy kínait. "Hát azt nem tudom mit jelent, de biztos valami pozitív dolgot, mert olyan jó érzésem támadt tőle." Hát köszi, ez nagyon konkrétra sikeredett. Jó persze, aki ismeri a nyelvet már nem akad fent ilyeneken, vannak szavak amiket főleg szóösszetételekben használnak és a karakterben attól még benne van pár jelentéshez kapcsolódó elem. 

És akkor ott van az, hogy egymást se értik. Más nyelvekhez képest rengetegszer kérdeznek vissza egymásnak, és sokkal aktívabban használják a kezüket. Nem olyan olaszosan, hanem olyan süketnémásan mutogatnak egymásnak. Egyszerűen minden szó ugyanolyan és mutogatás nélkül ők se értik hogy most melyikre is gondolt a másik. Telefonban viszont nem tudnak mutogatni, marad helyette a hangosan beszélés és a háromszor elismétlés. Szabályosan fülsértő ha a buszon mellettem telefonálnak. 

Azért találkoztam már pár európai nyelvvel, de a kínai tényleg egészen más. Van egy szó, megnézed a szótárban és ezzel meg is volnánk. Na nem a kínaiban. A kínai szótárban kb 8-10 különböző jelentés fog szerepelni, valamikor mindegyiket jelenti, valamikor egyiket se igazán, csak ezekkel próbálják körülírni. A tanárok sokszor fél óráig magyaráznak egy-egy szót vagy kifejezést. Mert például a boldog szónál nem mindegy hogy kicsit vagy nagyon boldog, hirtelen lett boldog vagy általánosságban az vagy simán csak boldogságot kívánsz. És ott vannak a végtelen számú szinonímák, amik persze nem minden szituációban jelentik ugyanazt. Amikor az ötödik szinonímát tanuljuk a "találkozni"-ra meg a 15.-et a "nagyon" szóra, akkor elkezd tiltakozni az agyam, ez már nem fér bele. Persze szerintük mind különböző, a 10. például az extrémen nagyonnál kevésbé, de a nagyon-nagyonnál kettővel jobban nagyon. Bepötyögöm a szótárba hogy "very" és lefagy, mert nem tud egyszerre annyi szót listázni.

Amivel én a legtöbbet küzdök az a szavak megjegyzése. Sose magoltam angol vagy francia szavakat, azok pár elolvasás után ragadtak. Az eddigi nyelvekben sokkal fontosabb a mássalhangzó, a kínaiban viszont inkább a magánhangzó és a hangsúly különbözteti meg a szavakat. Az én európai fülem és agyam nincs erre ráállva és egyszerűen minden szó ugyanúgy hangzik. Van guang, guan, guai, gua, gui, guo, gou és mindegyikből legalább öt más-más hangsúllyal és más írásjeggyel. Az írásjegy-jelentés párost sokkal hamarabb megjegyzem mint a kiejtést. A hab a tortán, hogy nem egy az egyhez megfeleltetés van. Egy kiejtéshez sok jelentés és sok különböző karakter tartozik. De még ugyanannak a karakternek is rengeteg jelentése van. A mostani tudásommal úgy érzem mint amikor angolul Shakespeare-t próbáltam olvasni. Minden szót ismerek, de összerakva semmi értelme a mondatoknak. Ha elémraknak egy kínai szöveget, a legtöbb karaktert ismerem, de azzal a jelentéssel semmi értelme az egésznek. Megkérdezem a tanárt, igenigen, azt is jelenthetné, de itt inkább ennek a szónak a 7. jelentését nézd. Anyád.

Az új divat, hogy nem is telefonálnak hanem rövid hangüzeneteket küldenek egymásnak. Szerintük azért mert lusták pötyögni, szerintem azért mert nem tudnak gépelni. Ha mondom nekik hogy nekem ez így nem fekszik akkor megsértődnek és visszasértenek "gondoltam jót teszek neked mert nem tudtad volna elolvasni ha begépelem". Hát először is a kurva anyádat, másodszor ha elolvasni nem tudom akkor kiejtés alapján se fogom felismerni, harmadrészt legalább megpróbálhatnál artikulálni, mert tízszer is visszahallgattam, de nem sikerült kihallanom a lényeget. És hiába magyarázom neki hogy ha begépelné legalább a szótárban meg tudnám nézni, de a remek pekingi akcentusával nem tudok mit kezdeni. True story, "barátságok" értek így véget.

Ez persze nem panasz, senki nem mondta hogy könnyű lesz. Én kihívásra vágytam, hát megkaptam. Az biztos hogy egy egészen új élmény. Már a kínaiul filmnézős fázisban vagyok, és végülis az angol tudásomat is így szereztem, szóval talán nem reménytelen. Bár legutóbbi a zsírvásárlás még némi kommunikációs problémába ütközött, de magyaráztam már társasjátékszabályt kínaiul és a taxisofőrök már elsőre megértik mit akarok, ez azért a pekingi iq-harcos sofőröket ismerve nem kis teljesítmény.