Mendegél a mandarin

Egy év a világ körül

Szigettúrák

2015. február 20. 13:32 - dddoni

A hatalmas választékot látva még az első nap eldöntöttük, hogy néhány szigettúrára be fogunk fizetni, így a szállásunk melletti utazási irodában két tripet is lealkudtunk a 3300 bahtos listaárról 1300-ra. Először fölélőttünk az 1500-zal, de a csaj magától mondta, hogy 1400 még belefér, így vérszemet kaptunk. Így megy ez itt, akkora a túlkínálat, hogy még az utazási irodáknál is feléről kell alkudni.

Megérkezésünkkor még 8-cal kellett szorozni, mostmár inkább 8,5-ért váltják a bahtot, tehát olyan 10000 Ft-ért kaptunk egy egész napos speedboatos utat reggelivel, svédasztalos ebéddel és a hotel elől hoztak-vittek. Az első utunk a Phi Phi szigetekre vezetett, ahol kétszer is volt lehetőség pipás búvárkodásra, megálltunk a majmok lakta parton és még két másikon, amik közül az egyik "A part". A filmből. Ehhez fogható fehér homokos öblöt még nem láttam. Lélegzetelállítóan gyönyörű, csak az a fránya sok turista ne lenne. Az első túrát egy mondatban foglalnám össze: olyan magasra tette a lécet, hogy a többi megpróbált ugyan a nyomába érni, de nem igazán sikerült. Nem is próbálom meg jobban körülírni, egy kép többet mond minden szónál, de hála Cziva vízálló kamerájának videókat is nézhettek pl. "A part"-raszállásról:

 

Ezt pedig a snorkeling közben. Cziva filmez én meg mutogatok:

A második szigettúrát a James Bond szigettel próbálták eladni, persze az érdekelt a legkevésbé, hogy a sokadik kiöregedett James Bond hol mászott ki a tengerből. Turisták hadán kellett átverekedni magunkat, és tukmálták a túlárazott "James Bond café"-t, ami gondolom sima kávé, csak a James Bond szigeten így próbálják eladni. Viszont ebben a túrában volt benne a kajakozás a Hong szigeten és az úszó muszlim falu is, ami már jobban megmozgatta a fantáziámat. Utóbbi egy kicsit csalódás volt, mert egyrészt ki se szálltunk, csak körbehajóztuk, másrészt a pár évvel ezelőtti cunami után kb. nulláról építették újjá az egészet, így minden nagyon csillivilli volt. És senki ne mondja nekem, hogy a turistákon kívül más racionális oka is van, hogy ezt újra felhúzták.

A legtöbb dél-kelet ázsiai országnak megvan a maga mészkőkúpos régiója, a vietnámi Ha Long öblöt biztos mindenki látta már fotón, a dél-kínai kúphegyek meg minden kínai büfé falán ott díszelegnek. Na Thaiföldnek is megvan a sajátja Phuket és a szárazföld között. Sok apró lakatlan sziget, aminek az alját kimosta a tenger, a tetejét pedig benőtte a dzsungel. Képen is jól mutatnak, de azért élőben az igazi. A hajóról átraktak mindket kétszemélyes kajakokra amit egy evező-idegenvezető emberke a sziget belsejébe kormányozott. Kis barlangokon vitt át minket, belül pedig egy egész dzsungel fogadott. A mészkőhegységek alaptartozéka sem hiányzott, tele volt cseppkövekkel. A cseppet sem prűd thaiok a legtöbben valami fallikus dolgot látnak, de akadt Scooby Doo szikla is és a többi kötelező cseppkőbelelátó hülyeség. Az élményt viszont a tenger, a kajakozás és dzsungel tette teljessé, sőt egy kínai turista csoport még dalra is fakadt, hogy a zenei aláfestés is meglegyen.

És a galéria:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mendegelamandarin.blog.hu/api/trackback/id/tr237191735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása