Többé-kevésbé ilyennek képzeltem Pekinget. Hatalmas, tele felhőkarcolókkal, panelházakkal, soksávos utakkal, rengeteg emberrel. A belváros tele van luxusboltokkal, klubokkal, éttermekkel, hatalmas plázákkal és irodaépületekkel. Meglepően tiszta minden, bár ezért meg is dolgoznak, sok szemétszedő munkást látni. Még alig láttam valamit a bulinegyeden és az egyetemi negyeden kívül, de azért akad pár szép történelmi rész is, bár többnyire replika épületekkel, amit mondjuk már Moszkvában megszoktam. Ami kicsit zavaró, hogy minden rá van állva a turistákra, még a megmaradt hutongokból is kereskedelmi egységet csinálnak.
Szerencsére egy kicsit emberibb arcát is megmutatta a város. A belvárosban egyik pillanatban még szépen megcsinált hagyományos áruházakat látni, a szomszéd utcában egyszintes, komfort nélküli nyomorházakat, aztán még egy utcával arrébb már művésznegyedet hagyományos festőkkel és kézművesekkel.
Egy átlagos lakótömböt pedig így kell elképzelni: 20-30 emeletes toronyházak vannak szorosan egymás mellé építve, az aljukban pedig a józsefvárosi piac tumultusa van dudáló targoncákkal, kirakodóvásárral és rengeteg utcai kajaárussal, a szépségszalonok pedig éjszaka is nyitva vannak egy kicsit eltérő funkcióval (bordély). Koldusok és hajléktalanok arányaiban sokkal kevesebben vannak mint nálunk, de azért a kormány nem tudta teljesen eltüntetni őket. A képen egy aluljárós életkép látható. Nem igazán tűnik hajléktalannak, lehet az esti buliban zuhant meg egy kicsit?
A térképről is látszik, hogy nagyon átgondoltan, szabályosan felépített város. Konkrétan 10 sávos autópályák tömkelegét kell elképzelni még a belvárosban is és mindegyik szigorúan É-D vagy K-NY irányú. A gyalogosbarát város koncepciót itt felejtsük el, a gyalogosok szinte mindig alul vagy felüljárón kelhetnek át az utakon, amik egyébként nagyon jó minőségűek és nagyon kihasználtak. Még este 10 után és szombat délelőtt is hatalmas dugók vannak. A kocsi ugyanis státuszszimbólum, aki megteheti az vesz magának. És egyre többen megtehetik. Ráadásul nem a japán kompakt kocsikra vágynak, hanem minél nagyobb nyugati kocsira. A szmogról szóló pletykák egyáltalán nem túlzóak, a napot csak nagyon ritkán látni, de azért elvétve lehet. (A képen az épületek nem a nagy távolság miatt homályosak.) A tömegközlekedés nagyon modern, mindenhol vadiúj metrókocsik és új buszok vannak, de erről majd egy másik posztban bővebben. A szmoghoz képest rengeteg biciklis van, pedig maszkot nem hordanak nagyobb arányban mint Budapesten. Én mondjuk még Pesten se szívesen ülnék biciklire a szmog miatt.
Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi járjon utána. Komolyan, járjatok utána, gyertek megnézni saját szemmel. Mindenkit szívesen látok. Addigis kénytelenek lesztek az én benyomásaimra támaszkodni, ami eddig teljesen pozitív. A részletek még biztos fognak finomodni és változik majd a véleményem ha rendesen felfedeztem a várost. Lesz majd második benyomás poszt is egyszer.
