Kínai tanárom csak annyit mondott a barátkozásról, hogy "Egy dologtól óvakodj nagyon, ha egy kínai azt mondja neked hogy barátok lettetek. Akkor indul a lehúzás." Szóval félek a kínai barátoktól, de ettől függetlenül már sikerült lespanolni néhánnyal. Mindenki nagyon kedves, már-már idegesítő, hogy folyton azt kérdezgetik, hogy miben segítsenek, jöjjenek-e velem bankba, stb.
Az egyik el is vitt vacsorázni. Valami gombóc levesezőbe mentünk, ahol kapásból háromfélét kért ki, azt cserélgettük. Volt gombás, marhahúsos meg káposztás. Meglepően az utóbbi volt a legjobb, de nem ez lesz itt a kedvenc kajám.
Még 1-1 sör is jött hozzá, 6 decis kiszerelésben. A sörnél külön kérni kell, hogy hideg legyen, különben hugymelegen adják. Egyébként nem volt rossz sör és elvileg gyenge se volt a maga 6%-ával.
Közben elcsevegtünk az itteni életről:
- Vannak egyetemi bulik?
- Nincsenek.
- És akkor hogy szórakoztok?
- Nem szórakozunk. Itt mindenki tanul.
És ez még a nagyon szabados életű kínai barátom szájából jött, hisz ő iszik sört és pár havonta elmegy bulizni. Ki is nézik a többiek.