Hát az úgy volt, hogy a repjegyek nézegetése közben egy furcsa anomáliát fedeztem fel. Guatemala Citybe (Mexikó city-i átszállással) 100.000 forinttal olcsóbb volt a retúr repjegy, mint Mexikó citybe. Ugyanaz a légitársaság, csak eggyel több repülő ugye. És olcsóbb. Sőt, még az egyirányú Mexikó citybe szóló jegynél is olcsóbb volt 50.000-rel ez a retúr jegy. Na hát jött az ötlet, hogy akkor én az oda úton "véletlenül" lekésem a mexikói átszállást, és ott maradok. Vissza meg Guatemalából jövök, hisz úgyis Tikal volt az egyik fő uticél.

Ez egy nagyon jó ötlet is volt, viszont kicsit utána olvastam a dolognak, és bizony a légitársaságok se hülyék, nem véletlenül árazzák így a jegyeket. Nekik még ennyiért is megéri eladni a jegyet a plusz egy átszállással, cserébe meg tudják tölteni a Párizs-Mexikó járatot. Viszont mivel Mexikó népszerűbb célpont, ezért hülyék lennének azt olcsóbban adni. Na de ennyit az ő árazásukról, a tervem ettől még működhetett volna. Viszont ők is tudnak erről a hatalmas cselről, ezért van egy szabályuk az ilyen lázadókra mint én: ha kihagyok egy járatot, törlik a repjegy retúr ágát. Persze ezt a szabályt csak indulás előtt fedeztem fel.

A fél repjegyem elvesztegetése nem igazán opció, úgyhogy két lehetőségem maradt: vagy a boarding közben tűnök el a semmibe Mexkóban és akkor a rendszerük szerint hivatalosan felszálltam, vagy elrepülök Guatemaláig és egy körutat teszek az eredeti (nem túl kidolgozott) tervet felborítva. Az első elég kockázatos, függ ugye a reptér szervezettségétől. Nem véletlenül szokták ugye leszedetni a kapunál meg nem jelent emberek csomagjait (terroristaveszély!). És nem véletlenül vannak ezek a szabályok, de mégiscsak Mexikóról beszélünk, nem vártam túl nagy szervezettséget. Malajziában is volt olyan reptér ahol a literes Becherovkát vittem fel kézipoggyászban, akkora volt a nemtörődömség és a káosz.

Na de hát mint a címből már rájöhettetek én a kevésbé kockázatos utat választottam, mivel a landolás után a mexikói reptér nemcsak hogy az eddigi egyik legpuccosabbnak tűnt, de konkrétan minden sarkon állt egy ember hogy eligazgasson. Úgyhogy gyorsan vettem a mobilomon egy Gatemala-Guadalajara repjegyet, feladtam a csomagomat, bejelentkeztem az otthoniaknál és aztán vártam öt órát a repülőmig.

Azon azért meglepődtem, hogy a leszállásnál tapasztalt szervezettséghez képest akkora káosz volt a felszállásnál, hogy az "A" terv is simán működött volna. 20 perccel a felszállás előtt még ki se volt írva melyik kapuhoz kell menni, de az információnál persze megmondták. A kapu után vagy 5 különböző repülőre igyekvő tömeget összetereltek, aztán próbáltak valahogy szétválasztani minket. A repülőn senki meg nem nézte hogy hova szól a jegyem, úgyhogy választhattam volna másik random repülőt. Egy kis bátorsággal akárhol is landolhattam volna. Csak hát már feladtam az egyébként kézipoggyász méretű nagy táskámat és a Guetemala-Guadalajara repjegyem is megvolt, úgyhogy inkább beletörődtem ebbe a kis kitérőbe.